2018. november 26., hétfő

MENNYI VIZET IGYUNK? - AZ AYURVEDA SZERINT


Állandóan azt halljuk egész életünkben, hogy sok vizet kell inni a kiszáradás elkerülése végett. Nekem ez vörös posztó, mindig azt vallom, hogy annyit igyunk, amennyit érzünk, hogy kíván a szervezetünk. Szükség van a folyadékra, de nem biztos, hogy annak feltétlenül víznek kell lennie. A túl sok víz ugyanis kimoshatja a fontos ásványi anyagokat, lassabban szívódó vitaminokat is a sejtekből. 



Más forrásból is pótolhatjuk a folyadékot, erről már írtam itt.

Nyáron természetes, hogy többet fogyasztunk, mert többet párologtat el a szervezetünk. Természetesen télen is szükség van a folyadékra, de nem mindegy, hogy mire, és mennyire?

A nap folyamán óránként több, mint 1 L víz elfogyasztása jelentősen megterheli a vesét és a szívet. 
Ha izzadunk, vagy a szervezet visszatartja a vizet valamilyen egészségi ok miatt, akkor túl-hidratálódás lép föl, mely vészesen lecsökkentheti a nátrium és kálium szintjét. Ez izomgörcsöket okozhat, az agysejtek túlságosan felduzzadhatnak, ami akár halálhoz is vezethet. 

Nézzük hát, milyen veszélyei is lehetnek annak, ha felduzzadnak a sejtek. Abnormálisan csökkenti  
- a nátriumszinteket (Hyponatremia)
- a káliumszintet (Hypokalemia)


A 8 x 2 dl -nyi mennyiség az, ami állítólag jó.  De én sokszor érzem már a 3. kortynál (!), hogy nem gurul le több víz. Nos, nyilván ez a másik véglet. De mégis örömmel fogadtam ezt a cikket, amit most megosztok Veletek.

Hallottunk már az ún. víz-intoxikációról? Nem? Nos, ezt pont a gyakori és rendszeresen
fogyasztott, nagy mennyiségű víz okozza. Ugyanis a vese egy egészséges emberben általában kb. 22,7 L vizet tud kiválasztani egy nap, ami nagyjából 1 L -t jelent óránként. Szóval, ha következetesen több mint 1 L-t iszunk meg, akkor túl-hidratáció lép föl. Ennek leggyakoribb mellékhatása a túl sok pisilés, ami kellemetlen lehet, főleg, ha járjuk a pesti utcákat, és nincs sehol egy nyilvános WC, Mekibe menni csak akkor lehet, ha veszünk valamit (ami persze jó egészségtelen). De más veszélyes mellékhatása is lehet.

Az egészséges embereknél nem azonnal jelentkeznek a mellékhatások. A sportolóknál viszont, vagy azoknál, akik vese- és szívproblémákkal küszködnek, kábítószer-fogyasztóknál (pl. ecstasy), valamint a gyerekeknél, akiknek még fejletlen a veséjük, ez a küszöbérték alacsonyabb. 

1. Felduzzasztja a sejteket - miért baj?


Testünkben -  többek között - nátrium- és káliumionok vannak, melyek elektrolitként hatnak a szervezetben, azaz egyensúlyt teremtenek a vér és a sejtek között. Amikor felesleges mennyiség van a vérben, és túl sok só és ionok vannak a sejtekben, akkor a víz "rohan" a sejtekbe, melytől a sejt megduzzad.  Nos, ez az az állapot, ami különösen veszélyes a neuronokra és az agyi idegsejtekre. Ez akár fejfájást, rohamokat, agyi sérülést, vagy akár kómát is okozhat. 
 

2. Abnormálisan alacsonyabb nátrium-szint (Hyponatremia)


A túl sok víz fogyasztása felborítja a test nátrium-egyensúlyát. A kémiai folyamatról most nem írok, de a lényeg, hogy ismét csak a sejtekbe áramlik a sok víz, megduzzasztva azt. A hyponametria nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan sportolók körében, akik sok nátriumot veszítenek el verejtékezésük következtében. Az ivóvíz ebben az állapotban csak tovább hígítja a nátrium mennyiségét, így okozva a sportolók halálát.
Enyhe tünetei vannak csak a nátriumszint csökkenésének. Jellemzően zavartság, izomgörcsök, 110 mmol/liter alatt. De ha lecsökken 90 - 105 mmo / L szintre, akkor súlyosabbak lehetnek a tünetek, pl. kómát is okozhat. Ha hirtelen, rövid idő alatt túl sok vizet fogyasztunk, akkor ez a folyamat felgyorsulhat.




3. Abnormálisan alacsonyabb kálium-szint  (Hypokalemia)



A káliumvesztés  hypokalemia-t okozhat, mely olyan tünetekkel járhat, mint pl. hányinger vagy hányás, alacsony vérnyomás, paralízis, hasmenés.  Ha valaki anti-diuretikumban szenved, fokozott odafigyelés szükséges. 
Stressz idején, nagyobb fizikai erőkifejtéskor, tehát  ha a test már víztakarékos üzemmódban van
és még mindig több vizet iszik, az eredmény katasztrofális lehet.


 

4.  Az izomgörcsök sem elhanyagolhatók.

Mint ahogy korábban olvashatjuk, a túl sok víz lecsökkenti a testünk elektrolit-szintjét. Ez okozza az izomgörcsöket, tehát a sportolóknál szükséges, hogy az ún. elektrolitokat is feltöltsék.


5. Mi  a helyzet a vesékkel? 


Ismert, hogy a vese segít kiválasztani a vérből a méreganyagokat.  Először is minden egyes nephron-ból  (a vese alapvető funkcionális egysége) történik a kiválasztás, majd kiürül a vizelettel.

Ha a vesében több a víz a szükségesnél, akkor a vese "túlórára" kényszerül, hogy kiürítse a vért. 
Ne igyunk hát többet, mint amit feltétlenül kell. 
Ez főleg akkor lehet veszélyes még, ha vese-problémákkal küzdünk. Kutatók szerint krónikus vese-elégtelenség is felléphet. Vagy akár szív- és érrendszeri problémák is felléphetnek.

6. Szívszorulás



Testünk hatékony "víznyelő". A folyadék 80 %-át a vékonybél szívja föl. A víz ezután lép a véráramba, növeli a vérmennyiséget. Ha túl sok vizet fogyasztunk, túlságosan megterheljük saját magunkat, akár görcsöket is kaphatunk. 

A vesefunkció és a szívműködés szorosan összefüggenek. A pangásos szív-elégtelenségben, vagy más szívbetegségben szenvedőknél a vese még nagyobb tehernek van kitéve, t.i. ha túl sok vizet iszunk, akkor megnyúlnak a szívizmok, és szívelégtelenség alakulhat ki.
 Figyeljük tehát a folyadékbevitelt!

7. Elfáradunk


A vizelet kiválasztása elsősorban a vese feladata. Ha több vizet iszunk, mint amire szükségünk van, nagyobb a teher, többet kell dolgozna a vizelet-kiválasztáshoz, ez akár stressz-hez vezethet, hormon-problémák is kialakulhatnak.

Ha sokáig klórozott vizet iszunk, az a rák (pl. hólyagrák) kialakulásához is vezethet. A csapvízzel ezért bánjunk óvatosan. Érdemes felforralni, vagy víztisztítón keresztül megtisztítani a vizet. Hiszen a sok palackozott víz sem igazán a legjobb megoldás.

Na, de mennyit igyunk?

Minden attól függ, hány évesek vagyunk, milyen neműek vagyunk, mi a testsúlyunk, mennyit mozgunk, milyen aktívak vagyunk, milyen az anyagcserénk, szedünk-e gyógyszert és milyen a környezetünk.
A mérsékelt éghajlatban élők, ill. akik túl keveset mozognak, nem szükséges a napi 8 pohár víz. Az NHS (UK) napi 6-8 pohár vizet javasol, összesen kb. 1,2 L-t naponta. 

Az általános szabály az, hogy mindig kövessük testünk szomjúság-tüneteit.

Tudom, hogy más nézetek szerint nem szabad megvárni, míg szomjasak leszünk. De egy egészséges szervezetben a vizelet színe is mutatja a bennünk lévő folyadék mennyiségét. Ha világos, akkor jó, ha sötét, akkor érdemes a folyadékpótlás. 

De ne egyszerre, és nemcsak vizet!

És a mottóm: mindig mindent mértékkel. 


Forrás: curejoy