2016. szeptember 4., vasárnap

A HAGYOMÁNYOS INDIAI ORVOSLÁS ÉS A GYÓGYNÖVÉNYEK



Kezdetben voltak a gyógynövények. Aztán jöttek az orvosságok, és  a nyugati világ eltávolodott a természet adta lehetőségektől, s egyre erőteljesebben kezdtek elterjedni a kemikáliák.  Az emberek gondolkodása is megváltozott, kényelmes volt a „felhasználó társadalom” elemeként bármiből bármennyit venni, elkényelmesedni, s a kényelmes, néhol léha vagy henye életmód későbbi következményeit orvossággal gyógyítani. Viszont a tapasztalatok megmutatták, hogy egy adott kemikália lehet, hogy jó egyfajta betegségre, de ezer és egy mellékhatása lehet. Hogy együnk így gyógyszert. Biztosan ismerik Walter Béla: Mellékhatás c. kabaréját. Itt megtekinthető:
https://www.youtube.com/watch?v=ZT2nm-6_Btw
https://www.youtube.com/watch?v=ZT2nm-6_Btw  idegzsiger-bizsergés  ....

Szerencsére egyre inkább ráeszmélünk arra, hogy nem jó a gyógyszer túlzott fogyasztása. Így egyre több és nagyobb az igény újra visszatérni a természethez, a gyógynövényekhez. Mert ha betegséget kapunk, a természetben megtaláljuk rá a megoldást is, ráadásul mellékhatások nélkül.  Egyszerűbb persze az egészséges életvitel tartása és megtartása,....>>>
...... jóllehet tudjuk, hogy – és ez nem sablon és üres beszéd – felgyorsult és rohanó világunkban mi magunk tesszük tönkre saját magunkat. Kimerítjük szervezetünket, elfogy az éltető vitamin, ásványi anyag, nyomelem, s nem pótoljuk semmivel. Nincs időnk magunkra gondolni, de amikor a test jelez, sokszor már késő.
Régen, falun a természethez, annak körforgásához igazodott az ember. Azt ette, amit az adott évszak nyújtott neki. Szervezete, teste az adott éghajlathoz igazodott, az éghajlat által megtermelhető, növényi és/vagy állati eredetű ételt fogyasztotta. Manapság mindent megkaphatunk a piacon, nagyáruházakban. De biztos, hogy jó nekünk nyáron enni téli gyümölcsöt és fordítva? Biztos, hogy jó zsíros, nehéz ételt enni nyáron, mikor télen van csak rá szükségünk? Szervezetünk mindig maximálisan tud alkalmazkodni?
Ez külön esszét érdemel.
A keleti orvoslás nagymértékben megtartotta a természet kínálta lehetőségeket. Az indiai Ayurveda az embert, mint egészet vizsgálja, s pontosan tudja,hogy a 3 dosa alapján mit, mennyit és mikor együnk,ill. betegség esetén miből együnk többet vagy kevesebbet, mit mivel kombináljunk.
Ha meg akarjuk ismerni az indiai Ayurveda gyógynövényeit, ismernünk kell saját testfelépítésünket is (Idekapcsolódva elküldhetik a kitöltött kérdőívet).
Az Indiai-szubkontinens flórája igen gazdag. Egy-egy gyógynövénynek sokféle neve ismert, mivel India nyelvi összetettsége különösen gazdag; Bengáli, garo, gujarati, hindi, kannada, marathi, nepáli, szanszkrit, hogy csak néhányat említsek – minden nyelven más és más adott növény neve. Számos indiai gyógynövénynek nincs magyar neve, vagy mesterkélt nevet kapnak, de – a helyesírási szabályainkat követve – érvényesek és pontosak.
Érdemes ismerkedni a hatóanyagokkal. Az 5000 éves Ayurveda, bátran mondhatjuk, ma már tudomány.  A siddha, unani, dosha és nadi pariksha gyógymódok során sokféle gyógynövényt alkalmaz ma is. Az ayurveda gyógyszerkönyv (The Ayurvedic Pharmacopoeia of India) 7 kötete 540 gyógynövényt és azok jellemzését tartalmazza. 
Kozmetikumaink és masszázsolajaink innen, az indiai szubkontinensről származnak. Néhányról már itt >>> olvashatnak. 
S aki nyitott arra, hogy milyen ételt egyen, sőt ráadásul még meg is tanuljon néhány receptet, vegyen részt főző-tanfolyamaink egyikén. 
S aki szívesen megismerné közelebbről az Ayurveda masszázs-típusokat, kezeléseket, és ő is szívesen foglalkozna vele, induló tanfolyamainkról itt >>> tájékozódhat.