Mindenki másban hisz. Van, aki a rendszeres, ámde egészséges étkezésben
hisz. Nos, tény, hogy a magyar konyhában minden olyan ételfajta megtalálható,
mellyel fenntarthatjuk egészségünket. Az is igaz, hogy a túlzott zsiradék-
és/vagy cukor-, édességbevitel elhízást okoz, és bizony sok embernél már egész
fiatalon jelentkezhetnek a túlzott táplálkozásból származó elhízás tünetei. De
most nem errefelé szeretnék kitérni.
Ha minden ételfajtából eszünk, megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, akkor egészséges mértékben
tudjuk szervezetünket a szükséges vitaminhoz, ásványi anyagokhoz, tápértékekhez
juttatni.
Az is igaz, sajnos, hogy ma már igazán nem tudjuk, mit is kapunk, ha húst
veszünk, zöldséget, gyümölcsöt… vajon honnan érkezik hozzánk?
A minap egy dobozos szőlőt eszegettem. Nem én vettem, megkínáltak vele.
Kicsit savanykás volt, de ez nem zavart, mert szeretem a savanykás ízt. De
azért elgondolkodtam: itthon már nincs szőlő. A szőlő az a fajta gyümölcs, ami
ilyenkor már igencsak ráncos lenne, ha az őszi termést valahol eltartottuk
volna. Tehát fölvetődött bennem a kérdés: honnan hozták? Valahonnan Dél-Európából?
Hol teremhet még szőlő februárban? Valahol Dél-Amerikában? Ott elképzelhető, de
míg átér Európába, mivel kezelik, hogy szép állapotban érkezett ide? Mert
kinézetre tényleg szép volt ez a szőlő.
És tulajdonképpen bármelyik zöldséget, gyümölcsöt megkérdőjelezhetjük, ami
nálunk ebben az évszakban nem terem meg.
Szóval – mennyi lehet ezek vitamintartalma? Tápértéke? Génmanipulált-e?
Vegyszerezték? …. stb… rengeteg a kérdés.
Ma azért már sokan sejtik, hogy nem stimmel valami az életükben. Nem
tudjuk, mit eszünk, sokan betegszenek meg ismeretlen betegségekben, magas a rák
miatti halálozás. A rákról annyit már tudunk, hogy a legyengült szervezetben
utat tör magának, s a szervezet immunrendszere képtelen a megbirkózásával.
Hát próbálkozunk ilyen-olyan-amolyan étrend-kiegészítőkkel. Ki miben hisz: bogyókban,
pezsgőtablettákban… de jók ezek?
Milyen esetben és hogyan használhatjuk őket nyugodtan, és mikor érdemes
orvoshoz fordulni?
Nos, nézzük a
definíciót:
„A táplálék-kiegészítők olyan, nem gyógyszerként engedélyezett termékek,
amelyektől nem várható betegségmegelőző, gyógyító hatás.” (forrás)
.
A táplálék-kiegészítők az 1980-as években tűntek fel, kezdetben pezsgőtabletták
formájában, melyek ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaztak, napi javasolt
fogyasztási mennyiségben. Viszont vigyázni kell velük, mert – a Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság tapasztalata szerint – olykor tisztázatlan élettani
hatású vagy gyógyszerhatóanyagok is megjelenhetnek e készítményekben.
Fontos tudni, hogy az étrend-kiegészítők nem használhatók étkezés helyett, nem
állítják meg a helytelen szokások (a dohányzás, a mozgásszegény életmód) következményeit.
Nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, az esetleg szükséges kezelést, a nem
megfelelő adagolás pedig gátolhatja egyéb anyagok felszívódását.
Ma már egyre szigorúbb az engedélyeztetési procedúra. A különböző
készítményeket be kell vizsgáltatni, és erre – ha megfelelő – megkapják a
szükséges engedélyszámot. Mindig érdemes keresni ezt a számot a terméken! A túl
sokat ígérő termékektől ugyanakkor bölcsebb óvakodni. A termékeken feltüntetett
tájékoztatókat éppen ezért a hatóság rendszeresen vizsgálja.
Előírás például, hogy az étrend-kiegészítők nem utalhatnak a betegség
megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokra. Tilos a
betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás is, amely azt
jelenti ki, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer fogyasztása
jelentősen csökkenti valamelyik betegség kialakulásának a kockázatát.
Ugyanakkor mégis bizton állítható az, hogy jól enni, megfelelő tápanyagokat enni mégiscsak segíti a szervezet immunrendszerét megvédeni.
Mire jók a táplálék-kiegészítők?
Egyre nagyobb számban találkozunk velük a piacon, bioboltokban, on-line
kereskedelemben, de patikák részlegei is árulnak már étrend-kiegészítőket,
gyógyhatású élelmiszereket, funkcionális élelmiszert, melyek – fontos tudni –
nem gyógyszerek!
A rendeltetésszerű használatuk pótolja
az alapvető tápanyagokat.
Az antioxidánsok bizonyítottan segítenek
a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.
Az ételek hatóanyagainak felszívódását gátolja az alkohol, a dohányzás, a
stressz. Ilyenkor érdemes megtámogatni szervezetünket bevizsgált táplálék-kiegészítőkkel.
Melyek a típusai?
Vitaminok – szerves vegyület,
amely nélkülözhetetlen az emberi
szervezet számára, viszont az ember – néhány állattól eltérő módon – nem képes
az előállításukra, ezért máshonnan biztosítja.
Ásványi anyagok –
az az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.
Aminosavak és
fehérjék – ezekben a szerves
vegyületekben aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt
előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem
esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.
Esszenciális
zsírsavak –
többszörösen telítetlen
vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav,
ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket
a szervezet előállítani.
forrás 1
forrás 2
fotó: pixabay