Ha minden ételfajtából eszünk, megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, akkor egészséges mértékben tudjuk szervezetünket a szükséges vitaminhoz, ásványi anyagokhoz, tápértékekhez juttatni.
A minap egy dobozos szőlőt eszegettem. Nem én vettem, megkínáltak vele. Kicsit savanykás volt, de ez nem zavart, mert szeretem a savanykás ízt. De azért elgondolkodtam: itthon már nincs szőlő. A szőlő az a fajta gyümölcs, ami ilyenkor már igencsak ráncos lenne, ha az őszi termést valahol eltartottuk volna. Tehát fölvetődött bennem a kérdés: honnan hozták? Valahonnan Dél-Európából? Hol teremhet még szőlő februárban? Valahol Dél-Amerikában? Ott elképzelhető, de míg átér Európába, mivel kezelik, hogy szép állapotban érkezett ide? Mert kinézetre tényleg szép volt ez a szőlő.
És tulajdonképpen bármelyik zöldséget, gyümölcsöt megkérdőjelezhetjük, ami nálunk ebben az évszakban nem terem meg.
Szóval – mennyi lehet ezek vitamintartalma? Tápértéke? Génmanipulált-e? Vegyszerezték? …. stb… rengeteg a kérdés.
Ma azért már sokan sejtik, hogy nem stimmel valami az életükben. Nem tudjuk, mit eszünk, sokan betegszenek meg ismeretlen betegségekben, magas a rák miatti halálozás. A rákról annyit már tudunk, hogy a legyengült szervezetben utat tör magának, s a szervezet immunrendszere képtelen a megbirkózásával.
Hát próbálkozunk ilyen-olyan-amolyan étrend-kiegészítőkkel. Ki miben hisz: bogyókban, pezsgőtablettákban… de jók ezek?
Milyen esetben és hogyan használhatjuk őket nyugodtan, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Nos, nézzük a definíciót:
„A táplálék-kiegészítők olyan, nem gyógyszerként engedélyezett termékek, amelyektől nem várható betegségmegelőző, gyógyító hatás.” (forrás) .
A táplálék-kiegészítők az 1980-as években tűntek fel, kezdetben pezsgőtabletták formájában, melyek ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaztak, napi javasolt fogyasztási mennyiségben. Viszont vigyázni kell velük, mert – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tapasztalata szerint – olykor tisztázatlan élettani hatású vagy gyógyszerhatóanyagok is megjelenhetnek e készítményekben.
Fontos tudni, hogy az étrend-kiegészítők nem használhatók étkezés helyett, nem állítják meg a helytelen szokások (a dohányzás, a mozgásszegény életmód) következményeit. Nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást, az esetleg szükséges kezelést, a nem megfelelő adagolás pedig gátolhatja egyéb anyagok felszívódását.
Ma már egyre szigorúbb az engedélyeztetési procedúra. A különböző készítményeket be kell vizsgáltatni, és erre – ha megfelelő – megkapják a szükséges engedélyszámot. Mindig érdemes keresni ezt a számot a terméken! A túl sokat ígérő termékektől ugyanakkor bölcsebb óvakodni. A termékeken feltüntetett tájékoztatókat éppen ezért a hatóság rendszeresen vizsgálja.
Előírás például, hogy az étrend-kiegészítők nem utalhatnak a betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokra. Tilos a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás is, amely azt jelenti ki, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer fogyasztása jelentősen csökkenti valamelyik betegség kialakulásának a kockázatát.
Ugyanakkor mégis bizton állítható az, hogy jól enni, megfelelő tápanyagokat enni mégiscsak segíti a szervezet immunrendszerét megvédeni.
Mire jók a táplálék-kiegészítők?
Egyre nagyobb számban találkozunk velük a piacon, bioboltokban, on-line kereskedelemben, de patikák részlegei is árulnak már étrend-kiegészítőket, gyógyhatású élelmiszereket, funkcionális élelmiszert, melyek – fontos tudni – nem gyógyszerek!
A rendeltetésszerű használatuk pótolja az alapvető tápanyagokat.
Az antioxidánsok bizonyítottan segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.
Az ételek hatóanyagainak felszívódását gátolja az alkohol, a dohányzás, a stressz. Ilyenkor érdemes megtámogatni szervezetünket bevizsgált táplálék-kiegészítőkkel.
Melyek a típusai?
Vitaminok – szerves vegyület, amely nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont az ember – néhány állattól eltérő módon – nem képes az előállításukra, ezért máshonnan biztosítja.
Ásványi anyagok – az az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.
Aminosavak és fehérjék – ezekben a szerves vegyületekben aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.
Esszenciális zsírsavak – többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani.
forrás 1
forrás 2
fotó: pixabay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése