AYURVEDA ÉLETMÓD
- méregtelenítés, fogyókúra
Hazánkban, ill. a nyugati keresztény kultúrában általában kora tavasszal
és/vagy Húsvét előtt tartunk böjti időszakot. De hogy látja ezt az Ayurveda-orvostudomány?
Az Ayurveda filozófia azt mondja, méregteleníteni ebben az évszakban is
lehet, de figyelnünk kell az alkatunkra. Nem ajánlott a nullkalóriás böjt,
hanem inkább a kevesebb étkezésen van a lényeg.
Az Ayurveda-gyógyászat fontos elve az „agni” (az emésztés tüze). Táplálékunkat a környezetből szerezzük, és magunkba fogadjuk, majd az emésztés folyamatában az emésztőcsatorna minden egyes fázisában a táplálék feldarabolódik, folyékonnyá válik és kémiailag lebomlik. A tápanyagok a bél vénáin át először felszívódnak a vérbe, majd egy érben egyesülve a táplálék elsőként a májba jut. Ott először a méregtelenítés majd a tökéletes kémiai lebontás történik. A használható molekulák a vérkeringésen keresztül eljutnak a különféle szövetekig, a nem hasznosítható anyagok pedig kiválnak.
Az Ayurveda-gyógyászat fontos elve az „agni” (az emésztés tüze). Táplálékunkat a környezetből szerezzük, és magunkba fogadjuk, majd az emésztés folyamatában az emésztőcsatorna minden egyes fázisában a táplálék feldarabolódik, folyékonnyá válik és kémiailag lebomlik. A tápanyagok a bél vénáin át először felszívódnak a vérbe, majd egy érben egyesülve a táplálék elsőként a májba jut. Ott először a méregtelenítés majd a tökéletes kémiai lebontás történik. A használható molekulák a vérkeringésen keresztül eljutnak a különféle szövetekig, a nem hasznosítható anyagok pedig kiválnak.
A májban a táplálék kémiai égéséhez oxigénre van szükségünk. Ez hőt termel,
s ez az égés elvben valamennyi sejtben lejátszódhat, de a legtöbb hőtermelő
kémiai folyamat a májban történik meg, ezért az egészséges felhasnak meleg
érzetűnek kell lennie. A hasunkban lévő hőt a régi indiaiak „tűznek"
(agni) hívták.
Gyermekkoromban teljesen természetes volt, hogy nem volt minden nap hús az asztalon. Egy héten legalább kétszer volt főzelék, egyszer tésztaféle, szombatonként egytál-étel, és csak vasárnap volt az a tipikus ún. vasárnapi ebéd, amikor tyúk vagy egyéb szárnyasok, disznóhús, esetenként marhatús került az asztalra. Talán jobban is tiszteltük az ételt. Ösztönösen, ill. az Ünnepekhez mérten böjtöt tartottunk. Faluhelyen még ma is természetes ez a fajta étkezés. Sok a gyümölcs és a zöldség, mert tudják, hogy ezek fontos részei az egészséges életmódnak. Ma még sokan megtartják a tavaszi és Húsvét előtti böjtöt, de az egész éves „böjtölés”, vagyis inkább a kontrollált étkezés már nem természetes.
A
nyugati hivatalos orvoslás valamiért tagadja a salaktalanítás szükségességét,
és a salakanyagok jelenlétét csak akkor fogadja el, ha már szemmel látható
tünetei vannak. Ugyanakkor pont a felgyülemlett salakanyag okoz számos olyan bajt,
mint pl. a köszvény, bélproblémák, pattanások, stb. A lerakódott - nem könnyen
emészthető - zsír, vagy a mozgásszegény, stresszes, vitamin- és ásványianyag-hiányos
életmód miatt az érfalra lerakódott koleszterin az infarktus vagy szélütés
elsődleges kiváltója. A húgysav köszvényt okoz, az amyloid az Alzheimerrel
hozható összefüggésbe.
Az
Ayurveda azonban ezeket salakanyag-betegségeknek tekinti, sőt már a betegség
megjelenése előtt is megfelelő táplálék-kúrát, ellenőrzött étkezést javasol. A léböjt
nagyon drasztikus, és az Ayurveda ezt nem is javasolja. Az ellenőrzött
tápanyagfelvétellel megtisztíthatjuk szervezetünket, fogyhatunk,
méregtelenítést is végzünk, és mégsem drasztikusan. S miközben a test fogy, a
szellem gyarapodik. Ez a fajta böjt
minden egészséges, nem alultáplált embernek jót tesz. Az Ayurvedikus böjt
ugyanakkor figyelembe veszi az alkatot, melyről itt (http://ayurveda-ismerteto.blogspot.hu/2016/04/a-3-dosa-kicsit-reszletesebben.html)
már részletesebben írtunk, de a következőkben azt is megírjuk, kinek milyen táplálkozás a javallt.
(Folyt.köv. tehát).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése