MEMÓRIA-ZAVAR

Ritkán beszélünk a memóriaromlásról, a memória zavarairól. Pedig mindig érdemes rá figyelni, még akkor is, ha az elején – úgy tűnik – farkast kiáltunk.

Sokszor utaltam már arra, hogy túlhajszolt az életünk. Teli vagyunk stresszel, idegeskedéssel, türelmetlenséggel, még ráadásul ez a ’vírus-időszak’ is…

Nálad is előfordult már, hogy nem emlékszel, hová tetted a….? Miért is mentél ki a szobából?

Mikor voltál a….? ... hol is?

Hogy is hívják? Juj, pedig itt van a nyelvemen...

De mi okozhatja a feledékenységet?

Nemcsak a fent felsoroltak, hanem az információ-dömping is. Ha hiszitek, ha nem. Agyunk szelektálni kezd, és bizonyos, kevésbé fontos (de persze akár fontos is lehet) dolgokat egyszerűen töröl.

De állhat a feledékenység mögött depresszió is, ilyenkor a fellépő érdektelenség miatt nem koncentrálunk egy adott dologra, így aztán nem is tudjuk felidézni.

Mi okozhat még memóriaromlást? A kezdődő demencia korunk egyik ’divatos’ betegsége. A szellemi leépülés általában idős korban jelentkezik, de nem feltétlen velejárója. Mit tehetünk ellene? Vannak olyan étrend-kiegészítők, vagy - gyógyszerek, melyek serkentik az agyműködést, a memóriát, és ha időben észrevesszük, akkor még csírájában kezelni tudjuk, és bár teljesen nem fordítható vissza, jelentősen lassítani tudjuk a folyamatot.

A mesterséges segítés mellett érdemes ilyenkor valamilyen szellemi tevékenységbe kezdeni. Ha valakinek van művészi vénája, akkor kezdjen bele valamilyen művészeti tevékenységbe. A zene lehet egyaránt motiváló, de megnyugtató is. Memóriánkat szinten tudjuk tartani, de fejleszteni is pl. rejtvényfejtéssel, olvasással, meditációval, festegetéssel.

Ha a jelek fokozódnak, akkor legalább heti 2 alkalommal érdemes 30-45 perces memóriajavító foglalkozásokon részt venni, ahol megbeszélik, milyen hónap, nap, évszak van, de akár más személyes adatokról is beszélgethetünk.

A memóriazavar okát érdemes kideríteni, hogy kizárjunk olyan esetleges egyéb betegségeket, mint pl. magas vérnyomás. 

forrás