Az emberi faj a világ minden
pontján megtalálható. De nem ugyanazzal a genetikával él egy japán és egy
mexikói. Vagy egy thaiföldi és egy spanyol. Mert ha így lenne, akkor a népek
sokkal jobban keverednének, s nem lenne érdekes, hogy ki hol él. De nem így van.
Ezért nem mindegy, hogy
egy-egy országban hány fő él egy adott betelepülő populációból. Mert mit visz
magával?
Rugaszkodjunk most el az európai
migráns-kérdéstől.
Van migráció Amerikába(n) is, ahol – most figyelmen kívül
hagyva az őskori vándorlásokat a Bering szoroson át, vagy épp a vikingeket - volt
a XV. századi első nagyobb betelepülés, volt erőszakos betelepítés (ld.
rabszolgák), volt XX. század eleji kiáramlás az
Újvilágba a világ szinte minden tájáról. S tudni kell azt is, hogy az Óvilágból
érkezett gyarmatosítók a magukkal vitt állatokkal olyan kórokozókat vittek be,
melyek az ottani őslakos indiánok számára halálosak voltak.
S nézzük meg: a nagyobb
városokban ma is külön kolóniáik vannak a kínaiaknak, olaszoknak, japánoknak,
latinoknak, ukránoknak. Miért? Miért nem keverednek tömegesen? Hiszen Amerika egy ’melting pot’.
Mert
más az ős-genetikájuk. Ebből fakadóan más a kultúrájuk, vallási-világi
nézetük és értékrendjük. Melyből következően aztán állandó nézetkülönbségek fakadnak. Akár tudomásul vesszük, akár nem. Pedig így van, s nem kell messzire menni: az
angol-ír állandó viszály itt van a
„szomszédban”.
De ugyanilyen eset volt
Ausztráliában is, vagy épp Indiában, ahol a brit állam már 1600 végén kokettált
a terjeszkedéssel, s később, a Kelet-Indiai Társaságon keresztül nyert először
gazdasági majd politikai hatalmat, s lám, a XX. sz. elején az indiaiak kezdték
megelégelni a brit uralmat, s mára, 400 év elteltével India ismét független.
Jól elkanyarodtam a lényegtől,
de mégsem. Amire ki akartam térni, az a különböző népek egészségügye. Mert ha
szociológiai / egészségügyi nézőpontból kicsit beleásunk a különböző
népek életvitelébe, látjuk, hogy mindegyik gyökeresen más, máshogy élnek,
mástól betegszenek vagy gyógyulnak meg, és másképp vigyáznak magukra.
De nem vagyok orvos. Csak egy
egyszerű ember, aki próbálja megértetni olvasóival, hogy igenis mennyire fontos
az, hogy igyekezzünk ÉLNI. Igyekezzünk egészségesen élni. Hagyjunk időt
önmagunkra. Figyeljünk arra, hogy mit eszünk. Mit iszunk. És mikor eszünk, és
mikor iszunk. Hogy mozogjunk, hogy legyünk friss levegőn. Hogy merjünk nemet
mondani a munkahelyi túlórára. Mert amit ma megkeresünk pénzben, azt később
elköltjük gyógyszerre.
Persze – és ez természetes –
időnként megbetegszünk. A test üzen. Üzeni, hogy valami nem jó. Lelkünkkel,
gondolkodásunkkal. Hiszen a testünknek van egy természetes regeneráló
képessége, ez az immunrendszer. Ami
felelős értünk. De/és ha ez legyengül,
lebetegszünk. Vannak kisebb-nagyobb betegségek, s persze, sajnos, vannak gyógyíthatatlan kórok, és vannak genetikai betegségek is, amik ellen nem
tehetünk.
Az antibiotikumok hasznosak és
több millió életet mentenek meg. Nagyon sok fajta létezik a világon, de tudnunk
kell, hogy a különböző kultúrákban különbözőképpen és különbözőek hatnak. Nem
ugyanaz és ugyanúgy hat a skandináv államokban, mint pl. Egyiptomban.
Ugyanakkor gyakran akkor is
ahhoz nyúlunk, amikor nem kéne.
Régen – eltekintve a végletes
betegségektől, melyeket szörnyű sebészeti beavatkozással „gyógyítottak”, gyógynövényekhez fordult az Ember. De egyéb
alternatív gyógyászat is volt, melyek most renaissance-ukat élik. Lássuk, melyek
ezek:
Homeopátia
1796-ban, Németországból indult. Samuel Hahnemann volt a ki/feltalálója. Lényege
a „hasonlót a hasonlóval” elv, azaz
azokat az anyagokat használja fel kis mennyiségben a gyógyítási célra, melyek nagy
mennyiségben éppen a betegség kialakulását okozzák. Azaz, az immunrendszer természetes módon gyógyító működésére
apellál. Tény, hogy a homeopátia rendkívül megosztó, az orvosi társadalom
teljességgel elutasítja, mondván: „hatékonyságát egyetlen alapos tudományos
kutatás sem bizonyítja”. A támogatói viszont
azt mondják, hogy a „helyesen meghatározott és alkalmazott szerek még olyan
betegségeket is gyógyíthatnak, melyekről az orvosok már lemondtak”.
Akupunktúra
Az ókorban Kínából indult el, a jin-jang filozófiára alapozva. Lényege a
tűk szúrása a test aktív pontjaiba. Azt mondja, hogy az ellentétek örök harcának
köszönhetően energia jön létrem mely a szervezetben 12 pályán vagy meridiánon
keresztül áramlik. Ezeken a pályákon pedig 700 bioaktív pont található. Ha tűket
a megfelelő pontokba szúrják, az energia-áramlás ismét helyreáll. Az orvosi
társadalom semleges ezzel kapcsolatban, tudomásul veszi létezését, esetleges
hatását, de nem értékeli túl. Tény, hogy az akupunktúrás kezelések Ázsiában a
mai napig a gyógyászat szerves részét teszik ki, a nyugati gyógyászatban ez
csak kiegészítés lehet.
Oszteopátia
Az USA-ban, egy bizonyos Andrew Taylor Still-től indult el, 1874-ben.
Lényege a masszázs és az izmokra gyakorolt nyomás.Véleménye szerint több
egészségügyi probléma eredete a gerincben keresendő. „Ha a csigolyák
rendszertelenül követik egymást, vagy nyomják a porckorongokat, erős fájdalmak
alakulhatnak ki, sőt ez a vérellátásra is hatással lehet.” A gerinc
kiegyenesítése fontos, de figyelembe kell venni a test funkcióbeli és anatómiai
összefüggéseit is. A testet egészében figyeli. De – véleménye szerint az
érzelmeket is figyelembe kell venni, hiszen egy akut betegség eredete a test
egy teljesen más részén keresendő. Az USA-ban már diploma is szerezhető ebből a
tudományból. Az orvosi társadalom szerint ugyanis a módszer alkalmasint hatásos
is lehet, hiszen a mozgatórendszer valóban a gerincben keresendő, de más
betegségekben, pl. megfázás vagy épp epilepszia ez hatástalan lehet.
Kiropraktika, azaz a csontkovácsolás
Majd 125 évvel ezelőtt indult el szinté az USA-ból, Daniel D. Palmer volt
az alkalmazója. Lényege a csigolyák egyszeri helyreállítása, azaz ismételt és
gyakori alkalmazása nem javasolt. Emlékeztet az oszteopátiára, s azt vallja,
hogy mindent a csigolyák rossz eltolódása okozza, mely gátolja az éltet adó
energiák szabad mozgását. Ellenben egy hirtelen megfelelő mozdulat segítségével
minden helyreállítható, s ennek köszönhetően az energia ismét szabadon
áramolhat. Az orvostudomány szerint gerincproblémák esetében valóban segíthet
ez a fajta eljárás, de megint csak alkalmatlan lehet másra.
Masszázs
Szintén az ókorban indult el, tehát nemcsak svéd masszázs létezik, sőt! Világszerte
alkalmazzák. Lényege és jellemzője az izmokra és szövetekre nyújtott jótékony nyomás
kifejtése, mellyel gyógyíthatnak, fájdalmat csillapíthatnak. A svédmasszázst
1830-ban a svéd Per Henrik Ling fizioterapeuta fejlesztette ki. Indiában az ayurvedikus masszázst alkalmazzák, illóolajokkal, gyógynövényes olajokkal. A thai masszázst
ruhán keresztül is végzik. Az orvosok szerint ez a fajta passzív eljárás a test
ellazítására és nyugtatására jó, s hatékonynak tartják a különböző masszázs-terápiákat,
ugyanis segíti a vér- és a nyirokkeringést frissen tartani, csökkenti a
feszültséget, a stressz hatásait, mely -
mint tudjuk – a legtöbb kór kiváltója.
Reiki
Energia az űrből. Japánból indult ki, 1922-ben, Uszui Mikao japán szerzetes
által, melyet 3 heti böjt és meditáció után fejlesztett ki. Lényege
energia-átvitel érintés segítségével. Egyfajta spiritulális gyakorlat, melyet
pl. az USA-ban kiegészítő és alternatív orvoslások egyikének tetiktik,
ugyanakkor, az orvosok szerint teljesen placebo-hatás.
Nos, ki miben hisz.
Mindenképp biztos azonban az, hogy szervezetünk a természet része, s mint
ilyen, tökéletesre készült. Aztán életvitelünkkel (rohanó életmód, dohányzás, alkohol,
nem megfelelő étkezés, mozgáshiány) sokat
rontunk az évek folyamán. Testünk kopik, egyre nehezebben veszi föl a harcot a
betegségekkel, és – valljuk be őszintén – a nyugati orvoslás főleg tüneteket
gyógyít. Kevésbé nézi az emberi szervezetet
egy egésznek.
Vigyázzunk tehát magunkra,
még most sem késő!
Forrás: 3. évezred
fotók: internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése