BARNA VAGY FEHÉR?

Ez itt a kérdés. Mármint, hogy melyik rizs az egészségesebb, melyiket együk?

Kislány koromban „fényezetlen B rizst” ettünk. Mindig ki kellett válogatni az apró kövektől, vagy a barnás-feketés szemektől. Sok macera volt vele. S bár elég türelmes tudok lenni, ez nem tartozott feltétlenül a kedvenc feladataim közé. Biztosan létezett más a boltokban, de otthon mindig ez volt. 

Érdekes azonban, hogy az 1800-as évek közepéig nem is létezett fehér rizs.

Aztán, mikor önálló háztartásom lett,  elkezdtem az ’A’ jelzéssel ellátott fényes fehér rizst venni, mert bizony szép, alig kell válogatni a felhasználás előtt. Viszont – állítólag – sajnos ez hosszútávon nem annyira jó, mint a barna rizs. Mindenesetre folyamatos vita zajlik a táplálkozási szakemberek, a dietetikusok, az orvosok és a táplálkozás iránt érdeklődők között a fehér és a barna rizs előnyeiről és hátrányairól.
Őszintén szólva nem tudom eldönteni. Hiszen Távol-Keleten minden bizonnyal van ilyen is, olyan is.

Itt most összegyűjtöttem, hogy mit mond az Ayurveda arról, melyik a jobb, melyik milyen hatással van a szervezetre.

A fényes fehér rizsnek magas a szénhidráttartalma, ezért növelheti a vércukorszintet és a szérum triglicerid-szintet, mely metabolikus rendellenességeket eredményezhet.

Ezzel szemben a barna rizs alacsony glikémiás indexet mutat (lassabb glükóz metabolizmus), csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, csökkenti a koleszterinszintet, segíti a testsúlycsökkenést.

Fehér rizs és a metabolikus szindróma közötti összefüggés

Klinikai tesztek szerint a fehér rizsfogyasztás egyértelmű szerepet játszik a metabolikus zavarokban és a 2. típusú cukorbetegségben. Egy 3 éven át, az világ népességének egészére vizsgált adatok szerint a rendszeresen csak fehér rizst fogyasztók esetében a trigliceridszint megemelkedik. A vizsgálat célja volt a fehér polírozott rizsfogyasztás és az anyagcsere-rendellenességek fokozott kockázata közötti kapcsolatot. Egy biztos: okozhat szorulást. Gyermekeknél pl. hasmenés esetén szoktak sóba-vízbe főtt rizst adni, a has megfogására. Jó, ha felnőttek is tisztában vannak ezzel, nem kell rögtön patikába rohanni egy kis hasfogóért.

A fehér rizs finomítási folyamata

A fehér rizsfogyasztás fő problémája az, hogy a finomítási folyamaton keresztül jelentősen veszít a tápanyag-tartalmából, különösen a rostok nagy része vész el.

 

A barna rizs

A barna rizsnek  alacsony a glikémiás indexe, így csökkenti a 2. típusú cukorbetegség kockázatát. A japán Tokushima Egyetem kutatói egészséges és elhízott önkénteseket vizsgáltak, hogy elemezzék a barna rizsfogyasztás hatását a testsúly kezelésére, a testzsír és a glükóz anyagcserére. Ennek eredményeképpen a barna rizs fogyasztása nemcsak nagyobb súlycsökkenést, hanem lassabb glükóz anyagcserét eredményezett, ami az étkezés utáni vércukorszint csökkenését jelenti. A barna rizs 2 hónapig történő étkezésének eredményeképpen alacsonyabb az inzulin-rezisztencia, és az artéria jobb tágulását eredményezte.
A koleszterinszint is jelentősen csökkent.

 

Az Ayurveda kiemelt jelentőséggel említi a barna rizs előnyeit. Napi egyszeri fogyasztása jelentősen javítja az emésztést. Biztosítja az elengedhetetlen rostokat a szervezetben. Hasonlóan a babhoz érdemes főzés előtt 1 órán át áztatni a szemeket, mert a fehér rizshez képest lassabban puhul és emésztődik. 

Bátorítom olvasóimat az indiai konyhaművészet rejtelmeibe, mert ha nem is akarunk teljesen átállni a vegetáriánus étrendre, azért igazán jó  ötleteket találunk a rizs felhasználására is.